Az eddig leírt alapelvek mellett az ember tiszteletén is alapszik az elképzelés. Egy jó lean manager figyelembe veszi ezt mind a munkatársak, mind a vevők (fogyasztók) tekintetében egyaránt. A munkatársak szempontjából felismerték, hogy kiemelkedő fontossággal bír az a tény, hogy a munkavállalók motivációja a cég sikerének nagy részét teszik ki. Ennek érdekében legoptimálisabb coachingot és vezetői módszereket vetnek be a lean managerek.
A vevők szempontjából kimutatott veszteségek csökkentése is cél. Ennek érdekében kardinális kérdés, hogy a stratégiában jól meghatározzák azt, hogy a vevő számára pontosan mi a legoptimálisabb hozzáadott érték. A „pain pointból” és a „golden question”-ból kiindulva, mi a legnagyobb nyereség, amit az adott cég adhat a vevő problémájának enyhítésére megoldásként. Ebből kiindulva kialakítanak egy folyamatot, melyben minden lépést megnéznek, hogy maximális hatékonysággal mennek-e ebbe az irányba. Ami nem arra visz, az selejtnek számít, ezeket a selejteket kell minimálisra csökkenteni. Az információk, anyagok, akadálytalanul flow-ban kell áramoljanak a cél érdekében a folyamatok során. Figyelni kell arra is, hogy olyan mennyiségben állítsanak elő terméket, amely az ügyfél igényeit elégítik ki.
A Toyota vállalatnál alakították ki ezt a rendszert először. Azon alapszik az egész tudománya ezeknek a speciálisan kiképzett menedzsereknek. Természetesen ez a módszer sokkal komolyabb szempontok szerint működik napjainkra, mint a kezdeti 5S elnevezésű Toyota módszer. Külön projektként kezelt keretek között szervezik a szakemberek a folyamatokat. Része ennek a folyamat elindítása, az elvárt eredmények pontos meghatározása, az azokhoz rendelt célok feladatokra bontása. Ahhoz humán erőforrás rendelése. Coaching és motivációs kérdések tisztázása. A feladatok lemenedzselése határidők és elvárások mentén. És a legvégén a visszacsatolás, ami egy ilyen projekt lépéseit tartalmazza. És ennek folyamatos csiszolása és erősítése egy adott cél érdekében.